Szakmai konferenciát szervez a magyar animációsfilm-készítés 100 éves centenáriuma alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) február 10-én. A programhoz kapcsolódva ezen a napon kiállítás nyílik.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és a Pesti Vigadó közreműködésével megvalósuló, a Magyar animáció 100 című programsorozat részeként megrendezett konferenciát Jankovics Marcell, az MMA alelnöke visszatekintő előadása nyitja meg – olvasható MTI írásában.

A konferencián előad többek között Jankovics Marcell, Fülöp József, a MOME rektora, Rófusz Ferenc Kossuth- és Oscar-díjas rajzfilmrendező, valamint M. Tóth Géza, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora.

A konferencia napján, délután Jankovics Marcell, Fülöp József és Orosz Anna Ida kurátor megnyitja a Magyar animáció 100 című, magyar-angol nyelvű filmtörténeti kiállítást a Pesti Vigadó Makovecz termében.

A képekkel gazdagon illusztrált szöveges tárlatot klasszikus és kortárs magyar animációs filmekből összeállított vetítési program kíséri a Pesti Vigadó kiállítóterében berendezett vetítőteremben. Az eredeti bábok és a rajzfilmekből vett eredeti képek révén a látogatók betekinthetnek az animációs film készítésének kulisszatitkaiba is.

A Magyar animáció 100 című kiállítás az első amatőr trükkfilmkísérletektől a videómegosztókon nézőcsúcsokat döntögető kortárs animációs kisfilmekig mutatja be az animációs film sokféle és változatos hazai történetének legfontosabb állomásait, máig kiemelkedő filmjeit, a technika fejlődését és a filmek mögött álló alkotókat.

A kiállítás a 150 éves Pesti Vigadóban február 11-étől március 1-jéig látogatható, de a közeljövőben várhatóan elkészül a tárlat „utazó” változata is, amely iránt már most jelentős nemzetközi érdeklődés mutatkozik; a kiállítás anyagát várhatóan bemutatják egy tokiói animációs díjátadón, az Európai Unió egyik brüsszeli intézményében és a Milánói Expón is – olvasható a közleményben.

A százéves múltra visszatekintő magyar animáció története 1914-ben kezdődött Kató-Kiszly István trükkfilmjeivel. A rendszeres animációsfilm-gyártás a Macskássy Gyula vezette budapesti reklámfilm-műteremben indult el a 30-as, 40-es években. Szintén Macskássy érdeme, hogy a II. világháború után sem szakadt meg a rajzfilmgyártás. Az 50-es években formálódott állami Pannónia Filmstúdió vált a magyar animáció fénykorának alapintézményévé, ahol a 60-as évektől egymás után születtek a ma is ismert animációs mozifilmek és tévésorozatok, valamint a külföldi fesztiválokon nagy sikerű művészi animációk, többek között Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje, az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott.

A rendszerváltozás óta eltelt 25 év a gyártási és financiális nehézségek ellenére is bővelkedik kultikus filmekben és nemzetközi sikerekben, példaként ott van az Oscar-jelölt Maestro, az Annecy-fődíjas Nyócker! vagy a videómegosztókon is milliós nézőszámot elérő, 100 részes Magyar népmesék. A kortárs magyar animáció utánpótlásának egyik legfőbb intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a MOME-s diákmunkák mind gyakrabban szerepelnek sikerrel a világ legrangosabb fesztiváljain

forras: http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=35548